Bemutatkozás
· Civil kutató és online elemzõ intézet
· Civil kutatási és online elemzõ mûhelyek 2013 óta
· Kutatási módszerek
· Támogatók

Politika ma Magyarországon
 
Magyarországon politikai irányok, résztvevők! 

Menük
· Főoldal
· Bemutató oldalak
· Felmérő
· Hírek archívuma
· Keresés
· Letöltések
· Szavazások
· Visszajelzés

EPDI Budapest - Diplomácia civilekkel
Civil diplomácia Magyarországon, Európában

Keresés itt




Számláló
Összesen


találatot kaptunk az oldal indítása óta:

Európai Parlament
Európai Parlament

Média: Anomáliák a Médiatörvényben
Beküldte civilkutato ( olvasás)
Média
Hónapok óta tart a háború a (legújabb) médiatörvény kapcsán, ürügyén. Mit lehet szabályozni, meddig érjen el az hatóság keze, lehet-e beleszólása az állam határain túli sajtóba, melyek a sajtószabadság korlátai? Dolgozatomban a civil társadalom által működtetett médiumok és a médiatörvény kapcsolatát elemzem.


Előzmények

A történeti visszatekintés nem idevágó fejezeteit mellőzve érdemes néhány mondat erejéig megállni a kilencvenes évek közepén lezajlott, a sajtó szabályozását érintő konfliktusok tisztázásához.
1994-ben a szocialisták a liberálisokkal együtt megszerezték a parlamenti többség kétharmadát, mely birtokában gyakorlatilag bármilyen törvényt átvihettek volna szavazásokon. A média körüli kaotikus állapotok miatt a közvélemény, a szakma és immár a teljes politikai vertikum is belátta, hogy az állampárt leépítése utáni állapotokat a sajtó terén tisztázni kell. Az 1986. évi úgynevezett sajtótörvényt még a kommunista rezsim léptette életbe, az 1995. december 25-én a parlament által megszavazott „A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény” (Médiatörvény) viszont már a demokratikus Magyarország keretein belül kívánta szabályozni a médiumok mozgásterét.
A törvény átmenetileg békés állapotokat hozott a sajtó mindennapjaiba, a kedélyek megnyugodtak, úgy tűnt a status quo tartós marad. Nem számoltak azonban az akkor még gyerekcipőben járó internetes megjelenésekkel, várható hatásaira nem fordítottak kellő figyelmet, így az továbbra is szabályozatlan maradt. A Fidesz és szövetségesei által 1998-ban megnyert országgyűlési választás nem érte el a kétharmados többséget, hasonló eredményeket értek el a szocialisták 2002-ben és 2006-ban is. Mivel a médiatörvény módosításához a kétharmad szavazata szükséges, az on-line média szabályozására nem adódott lehetőség. A politikai felek a legelemibb kérdésekben sem értettek egyet, egy ilyen súlyú törvény megalkotásának vagy akár az előző módosításának reménye nem látszott az ezredforduló első évtizedében.
A csorba kiküszöbölésére a civil társadalom és a szakma vállalkozott; a 2001-ben megalakult Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete magára vállalta a még szabályozatlan internetes tartalomszolgáltatások etikai és szakmai kódexének megalkotását. A javaslat 2009-ig váratott magára, a médiatörvény óta eltelt 13 év exlex állapotban hagyta ezt az egyre bővülő, rohamos népszerűséget magáénak tudó megjelenési formát. A politika tehát nem reagált idejében az új kommunikációs csatorna megjelenésére, így kívül rekedt az Internet feletti szabályozás jogkörén. A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete által kidolgozott etikai közmegegyezés természetesen nem jogi szabályozás volt, annak betartása csupán az azt elfogadó tartalomszolgáltatókra vonatkozott, ami nem járt törvényi szankciókkal. Megszülettek viszont olyan fogalmak, melyek azóta beépültek a közbeszédbe, ilyenek voltak az „internetes tartalomszolgáltatás”, „szerkesztett tartalom”, „szerkesztett és fizetett tartalom”, „felhasználói tartalom”, „multimédiás tartalmak” stb.

A 2010. tavaszán kétharmados többséget elérő Fidesz-KDP pártszövetség egyik első feladatának a média körüli anomáliák felszámolását illetve az már meglévő rendelkezések újraértelmezését tekintette. Az általuk megszövegezett médiatörvény még a vázlat fázisában is vihart kavart, anélkül, hogy ismertek lettek volna a benne foglaltak heves tiltakozási hullám söpört végig az érintettek (és a nem érintettek) körében.

A Médiatörvény

2010. december 20-án éjjel fél kettőkor a Parlament megszavazta a „A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt”, közismert nevén: Médiatörvényt. A törvényt még a jogerőre emelkedése előtt újabb támadások sorozata érte, egyfelől hazai pályáról, másfelől az Európai Unió részéről (az uniós támadások hátterében érdemes körülnézni az itthoni politikai pártok háza tájékán is). 2011. januárjában a bizottság szocialista és liberális frakciója kifogásokkal élt a médiatörvény egynémely rendelkezése miatt, az Orbán-kormány hajlandóságot mutatott a kérdéses fejezetek újratárgyalásához.
Lássuk milyen lényegesebb szabályozókból áll a legújabb médiatörvény:

- Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya.
- A jogszabály alapján az MTI gyárthatja a közszolgálati hírműsorokat
- A két nagy kereskedelmi televízió híradóiban a bűnügyi hírek aránya éves átlagban nem haladhatja meg a húsz százalékot,
- Szabályozza a közszolgálati médiumokat
- Magyar zenei kvótát vezetnek be a rádiók számára,
- A reklámok nem lehetnek hangosabbak, mint a műsor, amelyet megszakítanak.
- Az új médiatörvény hatálya alá tartozik januártól minden Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató és itt kiadott sajtótermék, valamint bizonyos esetekben a más országból nyújtott, de ide irányuló, itt terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatások is.
- Médiatanács működésének feltételei, hatásköre
- Jelentős bírsággal sújtható az a médium, mely gyűlöletet kelt személyek, nemzetek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, valamely egyház, vallási közösség ellen, illetve az általa közöltek alkalmasak valamely közösség megsértésére, kirekesztésére.
- A sajtótermékek regisztrációs kötelezettsége
- A gyermekek és a kiskorúak védelmének további kiterjesztése


A felsorolt tételek persze korántsem fedik le a médiatörvény egészét, csupán kiemeltem néhány fontosabb jogszabályt. Hogy megfelel-e a törvény a majdani elvárásoknak, betölti-e szerepét, arra az idő és a tapasztalatok meg fogják adni a választ. Anélkül, hogy lándzsát törnénk pro vagy kontra, az egyik rendelkezését érdemes megvizsgálni, ez pedig a regisztrációs kötelezettség, mely a törvényben definiált sajtótermékekre kötelező érvénnyel vonatkozik.

A törvény 203. §-a tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, melyek közül a 60. pontban leírt „sajtótermék” definíciójára hívnám fel elsősorban a figyelmet. Lássuk mit ír a törvény:

Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.

Az értelmező rendelkezés immár a sajtótermékek közé sorolja az internetes újságokat valamint a hírportálokat, de nem definiálja azokat. Melyek egy portál attribútumai, mitől kerül egy weboldal portál besorolás alá? Erre vonatkozólag még utalásokat sem lehet találni, ugyanez a probléma az „internetes újság” meghatározással is, ez tehát alapvető hiányossága a jogszabálynak. Mitől újság, milyen paraméterekkel kell rendelkeznie, hogy ebbe a kategóriába kerüljön?
Példaként álljon itt két jellemző on-line megjelenési forma:
- Egy weboldal internetes áruházat működtet, mely műszaki cikkeket forgalmaz. Hogy növeljék látogatóik számát, híreket jelentetnek meg a tudomány-technika világából, így kiegészül az oldal cikkekkel, ami újságra vall, ugyanakkor a fő profil mégiscsak a kereskedelem.
- Másik weboldal (szándékosan nem portált említettem) híreket közöl a tudomány-technika világából, mellette olyan árukat is forgalmaz, melyek valamilyen módon kötődhetnek a témákhoz. Tevékenységének prioritásában tehát az ismeretközlés áll, csak másodlagos a kereskedelmi tevékenység.

Beláthatjuk, hogy a két típus között hajszálnyi az eltérés, kiváltképpen, ha a technológiai hátteret figyelembe vesszük, mégis más a profiljuk. Egy informatikus számára mindkét interfész egyazon keretrendszert jelenti (Mysql adatbázis, PHP kódolás, SQL lekérdezések), a felületes látogató sem tudná határozott bizonyossággal eldönteni, melyik oldalnak mi az üzenete, egy hivatalnok, akit a törvény betűinek betartatására képeztek ki (esetleg ki sem képeztek) ugyanilyen tétován szemlélődik a két eltérő felület láttán. Bizonyos vagyok abban is, hogy a törvényalkotók sem lennének képesek meggyőzni arról, mitől sajtótermék az egyik, mitől nem a másik, mivel nincs éles választóvonal a kettő között, így egymásba mosódnak, ez alapján pedig maga a törvény betartatása - nem beszélve a tekintélyéről – a lehetetlennel ér fel.

A fenti példa után lássunk egy másik, stílusában is eltérő mintát a valóságból merítve.

Egy kórus weboldaláról van szó, melynek menüpontjai a teljesség igénye nélkül a következők:

- Bemutatkozás
- Kapcsolat
- Repertoár
- Felvételek
- Média megjelenések
- Programjaink
- Galéria
- Támogatóink.

A fentebb idézett törvény meghatározása szerint (203. § 60.) a fenti funkciókból egyértelműen következne, hogy sajtótermékkel állunk szemben. Lássuk miért: minden weboldalnak van felelőse, akik szerkesztik az adott honlapot, legyen szó informatikai vagy belső tartalmi szerkesztésről. Ezzel rögtön ki is merült a szerkesztői felelősség, ami az első kritériumok között szerepel a jogszabály ide vonatkozó részében. Olvassuk tovább a pontot: … amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

Evidencia, hogy a szerkesztés célja a hasznos információk eljuttatása a nyilvánosság felé, hiszen a weboldalakat erre találták ki. Egy kórus a weboldalán keresztül a látogatóinak (az oldal olvasóinak) nyújt ismeretanyagot, legyen szó a bemutatkozásról, a koncertek meghívóiról, elérhetőségeikről, tagjaikról stb., melyek szöveges formátumban és/vagy képek, videóanyagok segítségével történik. Az oldalon kiegészítő opcióként hanganyagokat is meghallgathat a látogató, nyilván ezzel is közelebb kerül az adott művészeti csoport megismeréséhez. Mindezek összességét multimédiának nevezzük. Itt álljunk meg egy rövid időre, és nézzük meg, mit is jelent a multimédia kifejezés.
A médium szó ógörög eredetű, valamely információ átadását, közvetítését jelenti egyes számban. A médium a mai értelmezésben szöveget, képet, hangot, videót, animációt jelöl. Ha több érzéki csatornán folyik az információ átadása, akkor azt a multi szóval jelezzük, ami többet, sokat jelent, a médiumot pedig többes számba tesszük, belőle média lesz. Így jött létre a multimédia kifejezés. Ha ezt az informatika tudománya által általánosan elfogadott és használt értelmezést összehasonlítjuk a médiatörvény idevonatkozó passzusával feltűnő hasonlóságokat észlelhetünk, akár azt is megkockáztathatjuk, hogy a multimédia definíciójából ered a „sajtótermék” kifejezés. E kis kitérő után térjünk vissza a megkezdett kórusos honlap további elemzésébe.

Egy művészeti csoport – legyen az énekkar, tánccsoport vagy bármilyen más közösség – anyagi források nélkül képtelen működni, ezért nyilván végez olyan tevékenységet is, mely segítségével céljai elérése érdekében fenntartja magát, mitöbb bővül. Egy kórusnak ahhoz, hogy a megfelelő színvonalon legyen képes ellátni vállalt feladatait, kottákat kell beszereznie (ne is említsük a pénzhiányból fakadó szerzői jogi kihágásokat, mint például a fénymásolás), az utazási költségeket kell fedeznie, ruhákat varratnia és még számtalan kiadással járó tevékenységeknek kell forrást biztosítani. Ehhez támogatók, szponzorok segítségére van szüksége, de előfordulhatnak ún. hakni előadások is esküvőkön, ünnepségeken, ahol pénzzel honorálják az előadást. Ez már a gazdasági tevékenység kategóriájába tartozik, mint az is, ha a vásárlásairól számlát kér. A támogatók elvárják, hogy nevüket, cégüket feltüntessék a szervezet weboldalán is, így a „sajtótermék” rögtön gazdasági szolgáltatás is lesz egyben. Ezzel teljes mértékben megfelel a médiatörvény „sajtótermék” kritériumának, így regisztrációra kötelezhető, mint sajtótermék.

Itt feslik fel az a törvényhozói logika, mely nem a valós életet tekinti példának, hanem a realitásoktól elszakadt szavak szintjén próbál meg szabályozni olyan területet, melyhez igazából nem ért.

Mit is jelent majd a gyakorlatban, ha e szerint ítélik meg az ehhez hasonló weboldalakat? Irdatlan adminisztrációs terheket és hozzá méregdrága apparátust. Becslések szerint ma Magyarországon naponta 500-1000 új weboldalt készítenek. Ha az alsó értéket vesszük alapul, és ennek felére illik a médiatörvény meghatározása, akkor naponta 250 oldalt kell bejegyeznie a hatóságnak illetve az erre kijelölt szervnek. A regisztráció persze nem lesz térítésmentes (egyes források szerint 10.000 Ft lesz egy oldal bejegyzésének egyszeri díja), a költségvetés mindenesetre igen jól jár a befizetett kvázi adókkal, közel évi egymilliárd forint is befolyhat a regisztrációs díjakból. Ebből persze fenn lehet tartani egy ilyen irodát, a kérdés azonban nem csak gazdasági, hanem jó erkölcsbe ütköző fenntartásokat is felvet, de ez már ne a jelen tanulmány kereteit feszegesse.

Összegzés

Összefoglalva a fent leírtakat, kiemeltünk egy igen rövid részt a médiatörvényből, melyről bizonyosságot nyert, hogy betarthatatlan, illetve okot adhat a hatóság számára a visszaélésekre. A jogszabály – bár számtalan pozitív rendelkezést is tartalmaz – az ilyen gondatlan, felületes, a hétköznapi valóságtól teljesen elrugaszkodott pontjai miatt válhat hiteltelenné. A törvény effektív alkalmazása előtt további egyeztetések javasoltak nem csak a média szakemberekkel, hanem a civil társadalom képviselőivel is, hiszen a felhozott „kórusos” példa többszörös ellentmondásai is szemléltetik, milyen szerteágazó hatásai lehetnek a jogszabálynak, amire még nincsenek felkészülve sem a hatóság hivatalnokai, sem az esetleges jogvitákból a bíróságokhoz forduló jogászok, bírák.

Törőcsik Attila

A szerző a Közép-Európai Civil Kutató Intézet Médiaműhely kutatási igazgatója

 
Belépés
Felhasználónév

Jelszó

Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Média


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Média:
Naponta 8-12 órát csüngnek a fiatalok a médián


Cikk értékelése
Átlagolt érték: 5
Szavazat: 2


Értékelje ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


"Anomáliák a Médiatörvényben" | Belépés/Regisztráció | 0 Megjegyzés
Minden megjegyzés a szerzők tulajdona. A megjegyzések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Névtelenül nem lehet hozzászólni, kérjük regisztrálj!
Névnap
Ma 2018. 2. 25, vasárnap, Géza napja van.
Holnap Edina napja lesz.

Hírek
 · Közlemények
 · Intézményi hírek
 · Felhívások
 · Tanulmányok
 · Rendezvények
 · Média
 · Pályázatok

Választási megfigyelés Európában - OSCE

 

ODIHR Director Ambassador Janez Lenarcic (l) and his adviser Bernhard Knoll (r) speak with election officials at a polling station in Osh, Kyrgyzstan, during parliamentary elections on 10 October 2010. (OSCE/Jens Eschenbaecher)

ODIHR


Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Még nem vagy a felhasználónk? Regisztrálj, ingyenes!

Választás - Nemzeti Választási Iroda

 

Műhelyélet
· Összes kategória
· Értékeink
· Civil akció
· Gazdasági mûhely
· Kommunikáció
· Kulturális mûhely
· Média
· Oktatás
· Polgári sarok
· Politikai mûhely
· Társmagyarsági mûhel

Erdély autonómia - Erdélyi Polgár Info
·KELEMEN HUNOR: AZ EURÓPA TANÁCS SZAKÉRTÕI TESTÜLETÉNEK VÉLEMÉNYEZÉSE AZ IGAZSÁGRÓL SZÓL, KORÁNT SINCS RENDEZVE A MAGYAR KÉRDÉS ROMÁNIÁBAN
·Országbíró Zoltán: Magyarság érdeke, hogy anyaország ne veszítse el fiatal diplomásait!
·Felhívás a romániai magyar autonómia ügyében
·Választás elõtt Magyarországon! Mérsékelt demokrata vélemény - Egy ország politikai élete akkor jó, ha sokszínû és kiegyensúlyozott!
·Kisebbségi jogok érvényesítését monitorizálná az EU
·Találkozás a számûzött Tibeti Közigazgatás vezetõjével
·Magyarságnak a jövõbe kell nézni! Versenyképesség, kultúra, társadalmi párbeszéd és civilkontroll segítenek ebben!
·RMDSZ: MEGVAN A TÖRVÉNYES KERET A MAROSVÁSÁRHELYI KATOLIKUS ISKOLA ÚJRAALAPÍTÁSÁRA - A PARLAMENT ELFOGADTA A TANÜGYI TÖRVÉNYT MÓDOSÍTÓ TERVEZETÜNKET
·Magyarság és választási politikai válogatott! Erdélyi magyaroknak legyen képviselete az anyaországi parlamentbe!
·Magyarság politika új kihívása - Mérsékelt demokrata politika állíthatja meg a nõ exodus hullámot!

Tovább...

Független civil platform és online kutató társadalmi intézet! Magyarság és demokrácia a két legfontosabb érték!
© 2010 Közép-Európai Civil Kutató Intézet. Minden jog fenntartva.